Fél órája keresem az igazán megfelelő jelzőt erre a videóra. Mivel most nincs időm tovább foglalkozni ezzel, abban bízom, hogy lesz majd valaki, aki kommentben megmondja a tutit.

Egy biztos: első osztályú kordokumentum. Méghozzá annyira, hogy ennek köszönhetően jöttem rá, hogy tévedésben éltem évek óta. D. Nagy Lajos nem is a magyar Terence Hill, sokkal inkább John Lithgow. Pataki Attila pedig nem festett ám mindig úgy, mint aki épp most szállt be társtulajnak a Bikanyak Securitybe, volt amikor a fiatal Phil Collinsra hajazott inkább, csak erre már nehéz emlékezni.

Ja, és dobjon nektek puszit a B. Tóth László!