A minap jelentette be hosszú keménykedés után Nas, aki sztárrapperként tevékenykedik a tengerentúlon, hogy - engedve a kiadói és társadalmi nyomásnak - mégsem azt az odakint vállalhatatlan címet szándékozza adni lemezének, hogy Nigger, hanem valami mást. Vagy az is lehet, hogy semmit, hiszen teljesen felesleges bármit is adni neki, a rajongók úgy is tudják szerinte, mi az igazi cím. Az, hogy Nigger.

Vicces helyzet.

A nagyon tökös rapper - aki annyira tökös, hogy időnként azt is simán eljátssza, hogy felmarkolja a fellépéséért járó pénzt, majd simán lelép a koncerthelyszínről anélkül, hogy egyetlen árva "Yo, niggaz"-t böfögne a mikrofonba - mégsem annyira kemény, ha a kiadói háborgásról és a lemezeladásokról, lemezbevételről van szó? A nagyon szólásszabad Amerikai Egyesült Államok mégsem annyira szólásszabad, ha egy zenész épp a politikailag korrektnek tartott köznyelvből tűzzel-vassal irtani próbált és társadalmilag agyon misztifikált kifejezések egyikét akarja lemeze címének adni? Úgy látszik, mégsem.

De vajon mennyire maradhat ezután hiteles a szövegipari nagymester egy eredetileg lázadó, szókimondó, a társadalmi normákkal rendre szembemenő műfajban, ha képes pont a társadalmi normák által szabott határt azért nem átlépni, hogy azon bennmaradva piacképes maradhasson a terméke? Hogy csak azért teszi, mert a rajongók már nagyon várják és nem akarja őket megfosztani saját magától? Hát persze! Meg magát és a kiadót a komoly dohánytól.

És vajon mennyire álszent az a társadalom, amelyikben a gyilkolós, kurvázós, dugós, drogozós témájú számszövegek probléma nélkül megjelenhetnek, viszont egy ilyen (vagy hasonló) témákat felvonultató lemez már nem kerülhet a boltok polcára, ha egy rettegett kifejezés szerepel a borítón? Azért nem, mert az sértő? De ugyanaz a lemezen már nem, csak a borítón? Aha, világos. Hiszen a lemezborítók kis fehér-fekete címkéivel ellentétben a boltokba nem lehet minden sarokra egy-egy figyelmeztető fehér-fekete táblát állítani, pedig ezek szerint lehet ezt kéne tenni és megoldódna probléma.

Vigyázat, nézelődés közben hamarosan észreveheti azt a lemezt - ott a negyedik polcon balra, az N-nél - aminek a címe esetleg sértheti Önt és szeretteit!

Nas tuti még többet kaszálna a lemezzel, és a brutálisan álszent társadalom jelenlegi képébe is tökéletesen beleillene.

A témához erősen ajánlott néznivaló egyébként a South Park tizenegyedik évadának legelső része, hallgatnivaló pedig a következő két Nas-szám.