Mostanában egyre több fiatal lánytól hallom az ismerőseim és barátaim közül, hogy ha lenne pénzük rá, ők bizony itt-ott szívesen plasztikáztatnák magukat. Persze legtöbben a mellükkel elégedetlenek, de akad, akinek mással van baja. Fül, orr, száj, fenék - kb. ezek még a slágerterületek.

Mindig kissé megdöbbenve fogadom ezeket a kijelentéseket, hiszen felém - ismétlem - kivétel nélkül fiatal, csinos lányoktól érkeznek, akik - még ha például valóban nem túl nagy is a mellük - szerintem úgy szépek, ahogy vannak. A megdöbbenésen túl azonban általában letudom annyival ezeket, hogy na, ne beszélj hülyeségeket, nincs neked arra semmi szükséged!, aztán pedig reménykedem benne, hogy mire leghamarabb oda jutnak, hogy megfelelő anyagi háttérrel rendelkezzenek egy ilyen beavatkozáshoz, már elmúlnak ezek a hóbortjaik és nem szándékoznak kés alá feküdni, felszabdaltatni azt, ami a maga természetességében a leggyönyörűbb.

Viszont az sem zárható ki, hogy nem így történik, pláne mivel egyre könnyebben elérhetőek az ilyen változtatások, társadalmilag is egyre elfogadottabbak, sőt, közhely, de tény, hogy szinte már divatjuk van. Úgyhogy tartok tőle, egyesek a most még csak ötletelő leányzók közül egyszer valóban eljutnak oda, hogy teljesen értelmetlenül műttetik meg magukat. Talán nem is egyszer.

Na, de miért is jutott ez most eszembe?

Szipál Péter a Velveten és itt, a blog.hu-n olvasható blogját nézegetve, nemrég találtam egy ide vágó bejegyzést, képekkel bőségesen illusztrálva. Minden nőismerősömnek (meg persze a férfiaknak is, ha másért nem, hát a képek miatt) igen erősen ajánlom az elolvasását. Közhelyesnek tűnhet, ezerszer hallottnak, amiről ír, viszont úgy gondolom, teljesen igaza van. Nem mellesleg, talán az ő véleménye ezen a téren kicsit fajsúlyosabb is, mint egy átlagemberé, vagy mint mondjuk az enyém.

Szóval, ha rám nem hallgattok, lányok, hallgassatok rá! (Aki nem tudja ki is ő pontosan, itt elolvashatja!) Aztán gondolkozzatok el azon a szikén még egy párszor!